A pszichológia tudománya segít jobban megérteni, hogyan működik az elménk, és hogyan befolyásolják tudattalan hatások gondolatainkat, döntéseinket, érzelmeinket, észleléseinket, viselkedésünket és cselekedeteinket, akár tudatosan, akár tudat alatt, akár tudattalanul. Minél többet tudunk a különböző bonyolult és észbontó paradoxonokról, annál jobban fogjuk tudni irányítani elménket és segíteni a személyes fejlődésünket.
Itt van tehát 7 olyan pszichológiai jelenség, amiről talán még sosem hallottál, de mégis nagy hatással van az életedre
1. Közönséghatás
A közönséghatás a szociális beilleszkedés egy formája, amely magában foglalja az egyén pszichológiai hajlamát arra, hogy jobban vagy rosszabbul teljesítsen, ha más emberek (közönség) előtt dolgozik, mint ha egyedül teljesít. Ez a tendencia azonban még akkor is megfigyelhető, ha egyszerűen csak jelen vannak a környezetben más emberek, ahelyett, hogy csak velük dolgoznánk. Egy 2016-os tanulmány elmagyarázza: “A közönséghatás akkor jelentkezik, amikor a résztvevő viselkedése azért változik meg, mert azt hiszi, hogy egy másik személy figyeli őt”.
Ez azt mutatja, hogy hajlamosak vagyunk egyszerű feladatokat pontosabban és hatékonyabban elvégezni, ha közönség előtt vagyunk, mint egyedül. Ezzel szemben egy összetett feladat elvégzésekor közönség jelenlétében rosszabbul és eredménytelenebbül teljesíthetünk, mint egyedül. Ezt a jelenséget szociális gátlásként azonosítják. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) szerint a jelenlévők jelenléte erősen befolyásolhatja a viselkedést, nemcsak az embereknél, hanem különböző állatoknál is, például főemlősöknél, madaraknál, halaknál stb.
2. A tudás átka
Ez az egyik leggyakoribb pszichológiai hatás, amelyet a legtöbben tapasztalunk, különösen oktatási és szakmai környezetben. Egy 2020-as tanulmány szerint egy olyan pszichológiai jelenségről van szó, amikor “egy szakértő azon fáradozik, hogy újrateremtse egy kezdő lelkiállapotát”. Ez a kognitív torzítás akkor következik be, amikor feltételezzük, hogy valaki rendelkezik olyan háttérismeretekkel egy adott témáról, hogy megértse, amikor kommunikálunk vele. A szakértelem átkának is nevezik, ez egy olyan tudatalatti feltételezés, amely megnehezíti, hogy valaki megfelelően értékelje mások viselkedését.
Ez a mentális előítélet arról árulkodik, hogy képtelenek vagyunk “megtanulni” vagy figyelmen kívül hagyni azt, amit már tudunk. Ezt gyakran tapasztalják tanárok, oktatók és más szakértők, mivel nehezen tudnak elmagyarázni egy témát valakinek, aki nem rendelkezik ugyanilyen szintű ismeretekkel. A tudás átka hatással lehet az ember kommunikációjára, empátiájára, kreativitására, termelékenységére és személyes fejlődésére. “A tudás átok lehet: Ha egyszer már megszereztünk egy bizonyos ismeretet, az hajlamosít arra, hogy torzítsa vagy beszennyezze az érvelési képességünket egy kevésbé tájékozott szemszögből” – magyarázzák a kutatók.
3. Születésnap-szám hatás
Jobban kedveled a saját születési dátumod számát, mint más számjegyeket? Ha igen, akkor a születésnap-szám hatás néven ismert kognitív torzítást tapasztalod. Ez egy olyan tudatalatti mentális tendencia, amely arra késztet minket, hogy a születési dátumunkban szereplő számokat jobban mindig szívesebben válasszuk, mint bármely más számot. Eredetileg Shinobu Kitayama és Mayumi Karasawa japán pszichológusok tanulmányozták 1997-ben, és ez az egyik olyan pszichológiai jelenség, amelyet világszerte megfigyelnek az embereknél. Ezt a tendenciát azonban befolyásolhatja a személyiség, a nem és az életkor.
Mivel a születésnapunk alapvetően az énérzetünkhöz kapcsolódik, hajlamosak vagyunk a születésnapunkban szereplő számokat előnyben részesíteni. Azok a személyek azonban, akiknek gyenge az önbecsülésük, hiányzik az önszeretetük vagy gyűlölik magukat, nem feltétlenül tapasztalják a születésnap-szám hatást. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik egy másik hasonló előítélet, az úgynevezett névbetű-hatás, amikor az ember a nevében szereplő betűket, különösen a kezdőbetűket részesíti előnyben, és úgy véli, hogy az ilyen betűk vagy betűsorok szerencsét hoznak. Az ilyen mentális hajlamok gyakran befolyásolhatják a valós életben hozott döntéseinket.
4. Google-hatás
Más néven digitális amnéziának is nevezik, ez egy olyan mentális tendencia, hogy nem emlékszünk vagy elfelejtünk olyan tényeket, amelyek könnyen megtalálhatók az online keresőmotorok, például a Google vagy a Bing segítségével. Mivel az információk könnyen elérhetők, nem szívesebben tároljuk őket a memóriánkban. Erről a hatásról először egy 2011-es tanulmányban számoltak be, amelyben a kutatók kifejtették, hogy “az internet a külső vagy tranzaktív memória elsődleges formájává vált, ahol az információkat kollektívan tároljuk magunkon kívül”. A tanulmány megállapította, hogy nehéz problémák megoldása során arra vagyunk “felkészülve”, hogy a “Google-t” vegyük figyelembe, és ha tudjuk, hogy a jövőben könnyen hozzáférhetünk az információhoz, akkor kevésbé valószínű, hogy magát az információt idézzük fel, helyette inkább azt, hogy hol érhetjük el az információt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az offline tanulási és információmegőrzési képességünk sérülne. A Google-hatás inkább arról szól, hogy milyen típusú információkat és milyen részletességgel tartunk elég fontosnak ahhoz, hogy megjegyezzük őket.
5. Tamagotchi hatás
Ez egy nagyon gyakori pszichológiai jelenség, amiről valószínűleg még nem hallottál, de már biztosan tapasztaltad. Az a személy, aki ezt a pszichológiai tendenciát tapasztalja, hajlamos érzelmi kötődést kialakítani egy géphez, eszközhöz, robothoz vagy más digitális tárgyhoz. Ez a jelenség a japán Tamagotchi játékról kapta a nevét, amely egy 1996-ban megjelent virtuális háziállat. “A Tamagotchi, egy digitális képernyővel ellátott kézi tojás, amelyet etetni és gondozni kellett, valószínűleg a mesterséges háziállat mozgalom előfutárának tekinthető 1996-ban” – magyarázza egy 2015-ös tanulmány.
Ezt a hatást bárki megtapasztalhatja, mivel az emberek úgy vannak bekötve, hogy kötődést alakítanak ki bármihez, amihez kapcsolódni tudnak. A Tamagotchi virtuális háziállatok mesterséges intelligenciát (AI) alkalmaznak, amely tükrözi az emberi személyiséget, viselkedést és érzelmeket. Ezért ez a pszichológiai jelenség inkább azoknál az embereknél figyelhető meg, akik introvertáltak, félénkek vagy nehezen kommunikálnak nyíltan.
6. Zeigarnik-hatás
Hajlamos emlékezni egy olyan feladat részleteire, amely félbeszakítás miatt maradt befejezetlenül? A pszichológia szerint hajlamosabbak vagyunk arra, hogy könnyebben felidézzünk egy részben befejezett tevékenységet, amelyet megszakítottak. A Bluma Zeigarnik litván-szovjet pszichológusról elnevezett hatás szerint a feladat megszakítása inkább javítja, mint csökkenti későbbi emlékezőképességünket. Ez egyike azoknak a pszichológiai hatásoknak, amelyek a memóriánkkal kapcsolatosak. Ez lehetővé teszi, hogy a megszakított vagy be nem fejezett feladatokra jobban emlékezzünk, mint a sikeresen befejezettekre.
Ez a jelenség gyakran megfigyelhető a szappanoperákban vagy a folytatásos képregényekben, ahol a cliffhangert használják arra, hogy a közönséget türelmetlenül várják a következő epizódot vagy számot. A Zeigarnik-effektus azonban különbözik az Ovsiankina-effektustól, amely arra utal, hogy hajlamosak vagyunk a megszakítás után a legkésőbbi adandó alkalommal újrakezdeni egy feladatot.
7. Baader-Meinhof-jelenség
Más néven gyakorisági illúzió, ez a rendelkezésre állási torzítás egy fajtája, amikor túlbecsüljük bizonyos események valószínűségét. Ezért úgy tűnik, hogy valamit gyakrabban veszünk észre, miután megtanultunk egy új információt, ez pedig elhiteti veled, hogy a helyzet nagy gyakorisággal fordul elő.
Egy 2019-es tanulmány a Baader-Meinhof-jelenséget kognitív torzításként (a gondolkodás szisztematikus eltérése) magyarázza, amely akkor jelentkezik, “amikor az embernek új tapasztalata van, vagy valami újat tanul, és hirtelen gyakrabban kezd vele találkozni, még akkor is, ha az egész idő alatt ott volt előtte is”. Úgy vélik, hogy a jelenség két különböző folyamatot foglal magában –
a. A szelektív figyelem torzítása: A számunkra fontos információk vagy dolgok megfigyelése, miközben a többit figyelmen kívül hagyjuk.
b. Megerősítési torzítás: Olyan információk keresése, amelyek alátámasztják a hiedelmeinket és észleléseinket, miközben elkerüljük a meglévő bizonyítékokat, amelyek ellenkezhetnek a hiedelmeinkkel.
facts
