Elfogadjuk az új állást, amit biztosan élveznénk, vagy maradjunk a jobban fizető, ám kevéssé izgalmas munkánál? Elköltözzünk a családunktól és barátainktól távol, hogy közelebb legyünk a párunkhoz, akivel távkapcsolatban élünk? A pszichológusok tudományos szempontok szerint kidolgozták azokat a lépéseket, melyeket végiggondolva nagyobb eséllyel hozunk olyan döntést, amit nem bánunk meg a végén.
1. Fordítsuk le a döntést. Alakítsuk át a dilemmát eldöntendő kérdéssé. Például elfogadjam a biztosítós munkát? Elköltözzek Bécsbe? Szakítsam meg a kapcsolatot ezzel a barátommal?
2. Pro és kontra. Ez a döntéshozás klasszikus része. Készítsünk két oszlopot egy papíron. Az egyikbe írjuk fel azokat az előnyöket, melyek azzal járnának, ha igennel válaszolnánk az 1. pontban megfogalmazott kérdésre. A másik oszlopba értelemszerűen az igen válasz rossz hozadékait jegyezzük fel. Minden szempontot vegyünk figyelembe, és minél több érvet sorakoztassunk fel mindkét oszlopba. Legalább egy tucat dolgot írjunk, és teljesen addig soroljuk a pro és kontra érveket, míg egészen ki nem fulladnak a gondolataink.
Mivel a döntéshozatalban az eszünknek és a szívünknek egyaránt részt kell vennie, a következő pontok arról szólnak, hogyan hangoljuk össze az érzéseinket és a tudatunkat a helyes döntés meghozatalához.
3. Ellenőrizzük a pulzusunkat. Most, hogy feljegyeztük a döntésünk mellett és ellen szóló érveket, nézzük külön mindkét oszlopot. Hogy érezzük magunkat, ha ki kellene húznunk valamelyiket? Jegyezzük meg, mit éreztünk, az egyik és a másik esetben (Ne aggódjunk, még nem hoztuk meg a döntést. Csak megfigyeltük a reakcióinkat. )
4. Igaz-hamis. Húzzunk ki minden olyan elemet a listákról, melyek nem feltétlenül igazak. Például az olyan szubjektív megjegyzéseket, minthogy túl idős vagyok, hogy visszaüljek az iskolapadba, vagy hogy más emberek nem értenék meg, stb. Minden olyan érvet töröljünk, amik feltételezések csak, lehet, hogy megtörténnek, de közel sem biztosan. Csak a tények maradjanak mindkét oldalon.
Mielőtt a következő pontra ugranánk, gondoljuk végig, melyek azok az értékek, melyek fontosak számunkra az életben. Család, egészség, őszinteség, tisztelet, személyes előmenetel. Bár hasonlóak vagyunk, nem feltétlenül rangsoroljuk ugyanúgy az élet különféle területeit. Mi van nálunk az 1. öt helyen? Írjuk fel egy 3. oszlopba!
5. Összhangban önmagunkkal. Karikázzunk be minden olyan elemet, ami összhangban van a számunkra legfontosabb értékekkel. Ha mi a rugalmasságot és szabadságot becsüljük nagyra, vagy a rendszert és rutint, ezek megmutatják, mi segít hozzá a céljaink eléréséhez. Például karikázzuk be azt a döntésünk mellett szóló érvet ilyen esetben, mint például hozzásegít, hogy saját lakásom legyen.
6. Veszteségek. Húzzuk alá azokat az elemeket, melyek a veszteségekre fókuszálnak. Például várhatóan nem működik, túl drága. Ha egyfolytában azt nézzük, mit veszíthetünk 1-1 döntéssel, ahelyett, hogy az esetleges előnyökre koncentrálnánk, a saját fejlődésünket kockáztatjuk.
7. Számoljunk el magunkkal. Számoljuk össze az összes olyan érvet, amit nem húztunk ki és nem húztunk alá, ezután írjuk fel az oszlopok aljára.
Adjunk hozzá egy pontot ahhoz az oszlophoz, melynél a legnyugodtabb volt a hármas pontban mért pulzusunk, és adjunk hozzá még egyet ahhoz, amelyik oszlop a legtöbb bekarikázott elemet tartalmazza. Ha ezeket mind összeadjuk, meg is van az eredmény.
Ha még ezek után is úgy érezzük, hogy nem egészen világos, mit is akarjuk tenni, hogyan döntsünk, javasolt feltenni magunknak a kérdést, hogy valóban nem tisztult ki, hogyan is kell döntenünk, vagy csak nehéz és rögös az út, amit követnünk kell? Vagy esetleg félünk, hogy a döntésünkkel megbántunk valakit?
Forrás: Psychology Today