Gondolkoztál már rajta hogy miért van ennyi különböző vallás? Azért, mert a különböző vallások különböző válaszokat adnak az élet legnagyobb kérdéseire. Az egyik, hogy van-e Isten, és ha igen, akkor hány? Vannak, akik nem hisznek semmilyen istenben vagy egyáltalán semmilyen spiritualitásban. Ezeket az embereket ateistáknak nevezik. Az ateisták nem feltétlenül hisznek abban, hogy Isten nem létezik; egyesek inkább agnosztikusak ezzel kapcsolatban. De általában véve az ateisták úgy gondolják, hogy nincs okunk hinni semmiben, ami az anyagi világegyetemen túlmutat.
Néhányan azonban, akik nem hisznek Istenben, mégis hisznek valamiféle spiritualitásban, és a buddhisták szerint ennek a spiritualitásnak magában kell foglalnia az önmegtagadást. És hogy miért?
Buddhizmus
A buddhizmus nem tanít olyat, hogy Buddha isten lett volna, és Buddha soha nem tanított semmilyen istenről. De Buddha tanított egyfajta végső piros piruláról, ami az, hogy az élet alapvetően csak szenvedés. A szenvedés gyökere a vágy.
Ez a Négy Nemes Igazság:
1) Az élet rossz
2) Az élet azért rossz, mert dolgokat akarsz
3) Ha nem akarsz többé dolgokat, akkor az életed nem lesz rossz
4) Van egy út, amin elindulhatsz, hogy ne akarj többé dolgokat.
Ez tényleg egyszerű. Minél jobban vágysz valamire, annál csalódottabb leszel, ha nem kapod meg. Például minél jobban tetszik egy csinos lány, annál csalódottabb leszel, ha visszautasít. Minél jobban szereted a pénzt, annál csalódottabb leszel, amikor a gazdaságod elveszik összeomlik. És ez nagy eséllyel így is lesz. Abba kell hagynod, hogy ennyire ragaszkodj ezekhez a világi örömökhöz. Meg kell törnöd ezt a ragaszkodást azáltal, hogy megtagadod magad, és akkor lelkileg szabad lehetsz. Az élet a fájdalom körforgása, de ha megszünteted a vágyaidat, megszabadulhatsz az egész körforgástól, és elérheted a Nirvánát, ami az igazi lelki boldogság…
Nos, néhány ember lelki szabadságot akar, de nem akarja megtagadni magát.
Ez az út egyáltalán nem az önmegtagadásról szól, hanem az ellenkezőjéről: az önmegerősítésről. Nem szereti a hagyományos vallással járó alávetettséget, mégis azt akarja átadni, amit a hagyományos vallás nyújthat. De végső soron arról a szabadságról szól, hogy a saját spirituális utadat magadnak kövezd ki. Mivel a tanulása a szabadságról szól, ez nem egy szervezett vallás, hanem különböző gyakorlatok halmaza, amely egyre népszerűbb a nyugati emberek, különösen a nők körében.
Hinduizmus:
Vannak, akik sok istenben hisznek, mint például a pogányok és a hinduk. A különbség az, hogy a hinduk hisznek a reinkarnációban, a pogányok pedig általában többistenhívők. Az istenek általában a természet erőit képviselik – a napnak van egy istene, a holdnak van egy istene, az égnek van egy istene, a tengernek van egy istene, a termésnek van egy istene. Tehát mivel a világ minden területének van egy istene, ha az élet egy bizonyos területén sikeresek akartok lenni, akkor el kell nyernetek az adott isten kegyét. Gyakran előfordul, hogy a különböző kultúrákban ugyanazoknak az isteneknek különböző változatai vannak.
Egy másik dolog, hogy a pogányság istenei sokkal antropomorfabbak vagy emberibbek, mint más vallásokban. Az istenek sokkal hatalmasabbak, mint az emberek, de attól még végesek és nem mindenhatóak, mint az emberek. Az istenek harcolnak egymással, berúgnak, szaporodnak és hibáznak.
Oké, akkor a hinduk is sok istenben hisznek? Nos, ez elég bonyolult, mert a hinduizmusban valóban sok isten van, de mindannyian ugyanannak a Végső Valóságnak a részei.
A hinduk hisznek abban, hogy az egyetlen Végső Valóság mindent magába foglal, de ezt sokféleképpen érzékelik. Hiszik, hogy Istennek vagy az isteneknek sokféle inkarnációja létezhet, és ezért nem baj, ha bálványokat imádnak, mert szerintük az isteni a fizikai dolgokon keresztül fejezi ki magát. Ezért a hinduizmus nyersebb megközelítést alkalmaz ahelyett, hogy szigorú szabályai lennének annak, hogy miben kell hinni. A hinduizmus inkább olyan, mint egy büfé, ahol választhatsz, hogy abban hihetsz, ami neked a legjobban megfelel, mert Istent különböző módokon lehet befogadni.
A hinduizmus abban is hisz, hogy a valóság egy körforgás, ezért hisznek a karmában és a reinkarnációban. Hisznek abban, hogy az életformáknak van egy hierarchiája, és ha ebben az életben rossz karmát szereztél, a következő életben lejjebb kerülsz a hierarchiában. Az emberek között is van hierarchia, és ha ebben az életben jó karmát szereztél, a következő életben feljebb léphetsz a hierarchiában. Tehát mondhatnánk, hogy a hinduk monoteisták; a különbség az, hogy szerintük Isten egy az univerzummal, nem pedig elkülönül tőle.
Szikhizmus
A szikhizmus szigorúan csak egy Istenben hisz. De a hinduizmussal ellentétben ők nem gondolják, hogy lehet bálványokat imádni. Istent egyfajta megismerhetetlen misztériumnak tekintik, ők abban is hisznek, hogy a guruk és megvilágosodottak azért tanítani vannak itt, hogy mi Isten akarata, és ebbe beletartozik az egyenlőségért és az igazságosságért való munka. A nyugati vallások ezzel szemben Istent valóban a világegyetemtől különállónak tekintik.
Deizmus
A deisták szerint Isten egyáltalán nem is lép kölcsönhatásba a világegyetemmel. Szerintük Isten kívül áll a világon és ugyan mozgásba hozta a világegyetemet, de azóta nem avatkozik bele az események természetes menetébe. A deizmus gyakran hasonlítja Istent a világegyetem egyfajta óraműveséhez.
Úgy gondolják, hogy pusztán az észérvek alapján rájöhetünk Isten létezésére. De amikor isteni kinyilatkoztatásról vagy természetfeletti csodákról van szó, sokkal szkeptikusabbak.
Tehát Isten létezik, de nem igazán érdekli őket. Míg ábrahámi vallások ezzel ellentétben úgy vélik, hogy Isten törődik és kölcsönhatásban van a világegyetemmel.
Judaizmus
De hogyan is tette ezt pontosan? Isten emberré lett Jézusban? És ha nem, akkor is Jézus a Messiás? A judaizmus nem így gondolja. A judaizmus Isten és a zsidó nép kapcsolatáról szól. Hiszik, hogy ők Isten kiválasztott népe, akiket Isten arra választott, hogy megáldják a világot azáltal, hogy segítenek az embereknek helyesen élni. Hiszik, hogy Isten azért adta nekik a Tórát, hogy segítsen nekik ezt elérni.
És hogy mennyire szigorúan követik a Tórát? Ez attól függ, kit kérdezel. Vannak akik nagyon szigorúan követik a Tórát, vannak, akik közepesen szigorúan, és vannak, akik egyáltalán nem követik. Hisznek a Messiás eljövetelében is, egyfajta zsidó szuperhősben, aki meg fogja javítani az egész világot.
Ők azért nem hisznek abban, hogy Jézus volt a Messiás, mert a világot nyilvánvalóan még nem hozták rendbe. De ettől még hisznek abban, hogy az ő feladatuk, hogy elkezdjék megjavítani a világot és felkészüljenek arra, amikor a Messiás megérkezik.
Iszlám vallások
Az iszlám hisz abban, hogy Jézus volt a Messiás, de szerintük nagyon távol áll Istentől. Úgy tartják, hogy ő egy próféta volt, konkrétan az iszlám prófétája, mert szerintük ugyanaz az Isten különböző kinyilatkoztatásokat adott különböző prófétáknak az évek során. De ezek a kinyilatkoztatások fokozatosan megromlottak, ezért Isten a végső és tökéletes kinyilatkoztatást Mohamednek adta a Koránban. Az iszlámot a kereszténység és a judaizmus beteljesedésének tekintik.
Tehát hisznek abban, hogy Jézus nagyon fontos próféta volt; úgy tartják hogy ő volt a megígért Messiás, és még abban is hisznek, hogy szűztől született. De nem hiszik, hogy Isten végső küldötte volt, ahogy azt sem hogy feltámadt a halálból. Úgy vélik, nem is halt meg; Isten csak úgy tüntette fel. A muszlimok hiszik, hogy a Korán Isten közvetlen szava – hibátlan, örökkévaló és tökéletesen megőrzött.
Azt is leírja számukra, hogyan kell alávetni magukat Istennek, és ez azért fontos, mert az iszlám jelentése az alávetés. Szerintük Isten az egész világegyetem ura, és minden ember arra hivatott, hogy alávesse magát Istennek. Végül Isten megjutalmazza azokat, akik jót cselekszenek, és megbünteti azokat, akik rosszat tesznek. Úgy hiszik hogy csak öt igazi módja van annak hogy istent szolgáld.
Az iszlám legnagyobb hangsúlya az a tény, hogy csak egy Isten van és nincs semmi más, ami Istenhez hasonló. Isten olyan tiszta és olyan messze a világegyetem fölött áll, hogy Isten nem válhatott emberré. A kereszténység azonban egészen más, mert azt tanítja, hogy Isten a saját képére formált minket és tanításaiban minden Krisztusról szól.
Kereszténység
A kereszténység szerint viszont Jézus valóban ember, akárcsak mi mindannyian, de ő maga Isten akarata is. Mivel ő egyszerre ember és Isten, ő az egyetlen, aki képes áthidalni a szakadékot az emberek és Isten között. A szakadék azért van, mert Isten tökéletes, mindenható és örökkévaló, míg mi emberek bűnösek, gyengék és romlottak vagyunk. De Isten végtelen szeretetében és irgalmasságában leszállt, emberré lett, és meghalt a bűneinkért. Feltámadt a halálból, és végül minket is fel fog támasztani a halálból.
A kereszténységben az a különleges, hogy valójában nem kell elég jónak lennünk Isten számára, mert Isten már megtette ezt értünk, amikor emberré lett és meghalt értünk. Tehát nekünk csak Krisztussal kell egyesülnünk, és akkor részesülhetünk Isten örök életében.
Úgy tartja a vallás hogy akik hisznek Krisztusban és jó életet élnek, azokat a Szentlélek egyesíti Krisztussal, mert a Szentlélek Krisztus Lelke, ami egyben az Atya Lelke is.
Ez a három személy kapcsolatban áll egymással, de mégis mindhárom ugyanaz a lény. A kereszténység tehát továbbra is csak egy Istenben hisz. Mindez a Bibliából, vagyis a Jézusról szóló történetből derül ki, aki legyőzte a halált, amikor feltámadt, és amikor visszajön, elpusztít minden gonoszt a világban, és tökéletessé tesz mindent, ahogyan egyesítette Istent és az embert. Végül Krisztus egyesíteni fogja a Mennyet és a Földet is.
Tehát mindezek a vallások nagyon különböző dolgokat tanítanak. Egyesek megpróbálják tisztelni az összes vallást azzal, hogy azt mondják, hogy alapvetően mind ugyanazt tanítják, de ez valójában tiszteletlen az összes vallással szemben, mivel elveti az állításaik egyediségét. Az igazság az, hogy a vallások az élet legnagyobb kérdéseit vetik fel, amelyeket mindenkinek magának kell megválaszolnia.
