Kezdetben, mielőtt bárki bármi létezett, volt Isten. Isten mindenhol és mindenkor volt. Ő maga a mindenség, és minden az övé. Tehát Neki nem is kellett megteremtenie a világot. De Isten mégis megteremtette a világot. Egyszer így szólt: “Legyen világosság”, és lett világosság.
Látta hogy a fény jó, ezért Isten elválasztotta a sötétségtől. És nevet kellett adnunk ezeknek a dolgoknak. A lent elvált a fenttől. Létrejött a föld, a víz és a csillagok, majd az élet. Először csak a növények, majd a többi élőlény.
Lettek állatok a vízben, állatok a levegőben, állatok a szárazföldön, és most jön Isten eddigi legjobb teremtése: Isten teremtett egy embert, akit Ádámnak hívtak, és adott neki egy félelmetes kertet. De még mindig magányos volt, ezért Isten adott neki egy feleséget. Ez a kétféle ember ugyanabból az anyagból készült, de mégis különböző, hogy kapcsolódni tudjanak. Isten sok fát adott nekik, de ezek között két nagyon fontosat.
Az egyikből ehetnek, mert ha így tesznek, akkor örökké élnek. De Isten azt mondta nekik, hogy ne egyenek a másikból, mert ha megeszik, meghalnak. Elég egyértelmű választásnak tűnik, nem? Valójában egy kígyó mondta, aki maga az ördög. Isten nem akarja, hogy erről a fáról egyetek, mert olyanok lesztek, mint ő, és nem akarja, hogy túl erősek legyetek. “Oké – mondta Éva. “Oké”, mondta Ádám. Így hát ettek a fáról, és csak így az emberiség megbukott Isten velük szemben támasztott követelményeivel.
Elvesztették a hozzáférést az Élet fájához, ami azt jelenti, hogy a előbb-utóbb meghalnak. Az emberiség a Sátán pártjára állt Istennel szemben, elveszítve minden jogot ahhoz az élethez, amit Isten adott nekik. Így senki sem hibáztathatta Istent, ha akkor és ott véget vetett volna az akkori emberiségnek.
De Isten nem ezt tette. Megígérte, hogy ezért egy napon a Sátánt elpusztíthatja valamelyik gyermekük. Ugyan Ádám és Éva már vétkezett, úgyhogy lássuk, hogy a gyerekeik jobban csinálják-e.
Káin haragszik a testvérére, Ábelre, mert Ábel jobban hisz Istenben. Isten azt mondja Káinnak, hogy ellen kell állnia a bűnnek, és Káin megöli a testvérét. De miért tette ezt? Ádám bűnének problémája átöröklődött Káinra, mert a probléma az egész emberiséget érinti. Tehát ahogy az emberek szaporodnak, úgy szaporodik a bűn és a gonoszság. Elég ebből! Gondolta Isten és kiválasztotta a legkevésbé gonosz fickót, egy Noé nevű embert. Ő még mindig bűnös, de hisz Istenben, így mindenki máshoz képest viszonylag rendes fickó.
Isten ezért azt mondja neki, hogy építsen egy csónakot magának és a családjának, és mindenki kineveti őket, amíg Isten hatalmas áradást nem hoz létre, amely rajtuk kívül mindenkit elpusztít.
De miután az árvíz elvonul, Isten a szivárványt szövetségének jelévé teszi. Emlékszel arra az ígéretre, hogy a Sátán elpusztul? Isten hozzáteszi, hogy egy idejig nem próbálja újra elpusztítani a világot, mert most már az emberekben lesz némi alapvető tisztesség.
Isten még nem hozza rendbe a világot, de elég stabil hellyé teszi, hogy ezt a jövőben megtehesse. Így most az emberek nem egészen olyan gonoszak, mint korábban. Elég jók ahhoz, hogy együtt tudjanak működni a társadalomban, de elég gonoszak ahhoz, hogy ezt arra használják fel, hogy a saját büszkeségükből hatalmas tornyot építsenek Isten felé. És a gonosz emberek veszélyesek, főleg ha túl sok hatalmat kapnak. Ezért Isten az egész torony projektet úgy buktatja meg, hogy mindenki nyelvét megosztja.
Ezután az emberek különböző nemzetekre oszlanak, és ezeknek a nemzeteknek mind saját isteneik vannak. De nem lenne klassz, ha lenne egy nemzet, amely kifejezetten az egyetlen igaz Istennek szenteli magát? Isten tehát kiválasztotta Ábrahámot, hogy legyen az ő népének atyja, és Isten frissítette a szövetségeket, mondván, hogy Isten egy nemzetet fog teremteni, amelyet arra fog használni, hogy megjavítsa a világot. Isten megígérte Ábrahámnak, hogy annyi gyermeke lesz, ahány csillag van az égen, Ábrahám pedig azt kérdezte: “Hogyan lehetséges ez?
Ábrahám azonban még mindig hitt Isten szövetségében. Ez azt jelenti, hogy ő lett a kiválasztott, aki legyőzi a Sátánt? Sajnos nem. Mert Ábrahám még mindig vétkezett azzal, hogy azt mondta a királynak, hogy a felesége valójában a nővére.De azért voltak gyerekeik. Egyikük megküzdött Istennel, ezért kapta az Izrael nevet, ami azt jelenti, hogy megküzdött Istennel. És az ő gyermekei lesznek Izrael tizenkét törzse. Küzdött Istennel, mert a bűn még mindig nagy probléma volt. József ezért rabszolgasorba küldték Egyiptomba.
De amíg ott volt, Isten megadta neki azt a képességet, hogy megvédje Egyiptomot az éhezéstől. Ezért Egyiptom szerette Józsefet, és a megbocsátás nagyszerű tetteként József visszahívta a családja többi tagját, hogy vele éljenek Egyiptomban. Isten tehát megdicsőült az ő népén keresztül azáltal, hogy egy rossz dolgot jóra fordított. Eleinte Egyiptom szereti az izraelitákat, de amikor nagyon elszaporodnak, Egyiptom már nem szereti őket, és helyette rabszolgasorba taszítja őket. Mózes az izraeliták egyike, és amikor látja, hogy egy egyiptomi megver egy másik izraelitát, véget vet az egyiptomi életének.
Így Mózesnek el kell menekülnie Egyiptomból és a semmi közepére költözik, csatlakozik egy birkatenyésztő farmhoz, megnősül és boldogan él, amíg meg nem hal. De egy nap Isten megjelenik Mózesnek egy égő csipkebokorban és azt mondja; végre eljött az idő, hogy az izraeliták megkapják azt a földet, amit Ő megígért nekik.
Isten tehát azt mondja Mózesnek, hogy adja át Egyiptom vezetőjének; engedje el a népét. Mózes tehát visszamegy Egyiptomba és azt mondja a fáraónak: “Engedd el a népemet”.”Nem.”De Isten megadja Mózesnek a képességet, hogy csapásokat okozzon Egyiptomban.
De aztán megtörténik a hét csapás, így a fáraó azt mondja: “Oké, rendben, elmehettek.” Így az izraeliták elindultak az ígéret földjére. De amikor már félúton vannak, Egyiptom meggondolja magát, és utánuk küldi a hadsereget, hogy visszahozza őket. Sarokba szorítják őket a Vörös tengernél. “Körülvettünk titeket.” “Ó, igen?” – mondja Mózes. “Ezt figyeljétek.” Így a Vörös-tenger vize kettéválik, és az izraeliták elmenekülnek. De amikor az egyiptomiak megpróbálják követni őket, a víz kettéválik, és útközben elsöpri az egyiptomi sereget.
A Sínai-hegynél megállnak, hogy Isten megadja nekik a törvényt a következő időkre, amikor az ígéret földjén élnek. Mózes felmegy a hegy tetejére, hogy átvegye a törvényeket. “Ne imádjatok tehát hamis isteneket, amíg én távol vagyok.” Szólott Mózes mielőtt felment a hegyre.
Így hát aranyborjút készítenek és azt imádják az emberek. Közben a hegy tetején Isten jelenléte leszáll a hegyre, és Mózes megkapja a törvényt kőtáblákon, köztük a Tízparancsolatot. De amikor Mózes lemegy, és látja, hogy az izraeliták hamis istent imádnak, annyira dühös lesz, hogy összetöri a kőtáblákat. Ezért visszamegy a hegyre, és új kőtáblákat kap, Isten pedig kiegészíti a szövetséget és azt mondja, hogy a népnek adja a törvényt és a földet, ha hűségesek a szövetséghez.Lássuk, mennyire lesznek hűségesek….
A nép közeledik az ígéret földjéhez, de a gonosz kánaániak már ott élnek. Hatalmas erődjeik és megtermett, félelmetes katonáik vannak,az izraelitáknak pedig meg kell küzdeniük velük, hogy elfoglalják a földet. De ők túlságosan féltek. Így hát az izraeliták elfordultak. Nem szállták meg a földet, ami azt jelenti, hogy nem hittek Isten szövetségében. Így a büntetésük az, hogy 40 évig kell vándorolniuk a Sínai-sivatagban. De mi lett Mózessel? Nem tett semmi rosszat, talán ő a kiválasztott, aki legyőzi a Sátánt? Nos, nem…
Mózes még mindig vétkezett azzal, hogy rosszul csinált egy csodát. Így a büntetése az, hogy meg fog halni, mielőtt beléphetne az ígéret földjére. De aztán az izraeliták következő generációja Józsué vezetésével mégis belép a földre, trombiták segítségével szétveri Jerikó városát, és kiűzi a többi kánaáni lakost.
“Királyunk, most már végre megvan a földünk. De ki fog uralkodni rajtunk?” Isten tehát bírákat nevez ki, hogy uralkodjanak a nép felett, és megvédjék őket az ellenséges nemzetektől. Mert ebben az időben van egy különös körforgás, ami valahogy így néz ki: béke van a földön, de aztán az emberek ellustulnak, és megfeledkeznek Istenről. Ezért Isten hagyja, hogy az ellenségeik legyőzzék őket. De aztán az emberek visszafordulnak Istenhez, így Isten megerősíti őket, hogy visszafoglalják a földjüket, és újra béke van a földön. Ez a minta számtalanszor megismétlődik sok-sok különböző bíróval, és az emberek ekkorra már kezdenek belefáradni
“Miért nem lehet nekünk egyszerűen csak egy királyunk? “Teszik fel a kérdést. “Mert a király elnyomóvá válik.” Válaszolta Sámuel, de aztán engednie kellett a népnek.
Sámuel tehát királlyá keni Sault, és valóban, Saul egy elnyomó uralkodó. Egy nap azonban megjelenik egy hatalmas, ijesztő ősember harcos, Góliát, aki harcolni akar az izraeliták ellen. Dávid tehát előveszi a csúzliját, fejbe vágja Góliátot egy kővel, és legyőzi. Ezért Dávid lett a hős, és ekkor mindenki szereti Dávidot. Saul pedig nagyon irigy lett Dávidra
Saul ezért meg akar szabadulni Dávidtól. Dávid elmenekül, Saul pedig üldözőbe vette. De egy nap Dávidnak adódott egy remek alkalom, hogy megszabaduljon Saultól, miközben az éppen a mosdót használja. De nem teszi meg, így Saul megbocsát Dávidnak. De egy nap Saul meghalt, hogy elkerülje a fogságba esést. Ezért Dávid lett a következő király.
Az ő uralkodása nagyon jól kezdődik, és Dávid sok győzelmet arat a királysága számára. Talán ő a kiválasztott, aki legyőzi a Sátánt? Akkoriban ezt hitték. Csakhogy Dávid vétkezett, mert megtetszett neki egy nő. Ezért megöleti a férjét egy csatában, hogy elrabolhassa őt. Így aztán Isten mindent elront Dávid számára. De aztán Isten mégis megígéri, hogy Dávid egyik leszármazottja lesz az a király, aki belőle nem lehetett, olyan királysága lesz, amely az egész világra kiterjed, és uralkodása majd örökké tart.
Salamon királysága remekül indul, bölcsességet kért Istentől, majd leírt egy csomó bölcs mondást, amelyek lenyűgözik a föld összes királyát és királynőjét, akik Salamontól akartak tanulni.
Salamon hatalmas, gyönyörű templomot épít, hogy abban dicsőítse Istent. Így az ő királysága fénylő világítótoronnyá vált a világ számára. Sőt, az ígéret szerint még Isten is az ő népén keresztül dicsőül meg. Tehát Salamonról úgy tartották hogy az a jövőbeli király, aki az egész világot fogja uralni. Csakhogy nem így történt; Salamon azzal vétkezik, hogy egy csomó felesége és szeretője van, akik közül néhány nem izraelita. Így Salamon végül idegen isteneket imád, és aztán Salamon számára is minden a lejtőn lefelé megy.
Ezután a dolgok az egész királyság elindult a lejtőn, mert az emberek egyre többet vétkeztek. A királyság kettévált Izraelre és Júdára, és mindkét királyságnak gonosz királyai lettek, akik pogány isteneket imádtak. De nem mintha minden rossz lett volna ebben az időszakban, mert sok nagyszerű próféta támadt, akik arra bátorították az embereket, hogy térjenek vissza Istenhez.
Az események odáig fajultak, hogy a templomot szó szerint démonimádás helyéül használták, de Isten soha nem azt mondta a prófétáknak, hogy hagyják el a templomot, helyette inkább azt, hogy állítsák helyre, keltsék életre és vegyék vissza a templomot. Valóban voltak jó királyok, akik hallgattak rájuk és megreformálták a templomokat, arra bátorítva az embereket, hogy emlékezzenek Isten szövetségére. De még mindezek ellenére is, végül Izraelt felemésztette Asszíria, Júdát felemésztette Babilon, szétverték a templomot, és az izraelitákat száműzetésbe hurcolták.
Végül Perzsia kapott egy kedves királyt, aki visszaengedte az izraelitákat a földjükre, és még pénzt is adott nekik, hogy újjáépítsék a templomukat. Talán most végre eljött az örökkévaló királyság ideje… Legalábbis ezt gondolták.
Felépítették a templomot, vártak, vártak… Egy kicsit csalódottak voltak, hogy nem jött el az örökkévaló királyság ideje, de még mindig hittek Isten szövetségében, hogy ez végül meg fog történni. Ekkortájt a próféták elkezdtek sokat foglalkozni ezzel a jövőbeli királlyal, és olyan neveket adtak neki, mint Messiás vagy az Emberfia. Dániel azt mondta, hogy az a királyság minden más királyságot túl fog élni.
Mikeás azt mondta, hogy az a király Betlehemben fog születni. Ézsaiás azt mondta, hogy a király szenvedni fog népe bűneiért. Zakariás pedig azt mondta, hogy Isten elküldi helytartóját, hogy velük éljen. Mindenki kíváncsi erre a Messiásra. Mikor fog eljönni, és ki lesz ő?
Egy Mária nevű izraelita nő lát egy angyalt, aki azt mondja, hogy gyermeke lesz. A baba király lesz, akárcsak őse, Dávid, és az ő királyságának soha nem lesz vége. De Mária szűz volt. Tehát Mária megszüli Jézust egy betlehemi jászolban, és Emmánuelnek nevezi el, ami azt jelenti: “Isten velünk”.
A születésekor három bölcs ember jelenik meg, mert egy csillagot láttak. “Van néhány ajándékunk a számára.” – Mondták. De Heródes ezt meghallotta, hogy Betlehemben egy nagy király született. Ő pedig úgy tartotta, hogy ő az egyetlen király. Így Heródes király nagyon irigy lett, és megparancsolta az embereknek, hogy menjenek Betlehembe, hogy el tegyék láb alól ezt az új királyfiú babát. Ezért Máriának és férjének, Józsefnek el kellett menekülnie Betlehemből és Egyiptomba kellett mennie, amíg biztonságban vissza nem térhettek.
Amikor Jézus felnő, az első csodája valójában az volt, hogy bort készített egy bulira vízből, mert az anyja mondta neki. De az igazi szolgálata csak akkor kezdődik, amikor Keresztelő János megkereszteli. Keresztelő János egy különös fickó volt a pusztában, aki megkeresztelte az embereket, és azt mondta nekik, hogy térjenek vissza Istenhez. De amikor Jézust megkeresztelték, Isten kijelenti, hogy Jézus az ő fia, és elküldi rá a Szentlelket. Rögtön ezután Jézus elment a pusztába, és 40 napig semmit sem evett, ekkor pedig a Sátán megpróbálta Őt bűnre csábítani. De ő nem vétkezett. Eddig Keresztelő János Isten országáról prédikált, de aztán börtönbe került. Így Jézus vette át a helyét.
Jézus azt mondta, hogy Isten országa felszabadulást hoz az elnyomottaknak, és jó hír a szegényeknek, nem csak a gazdagoknak, hanem azoknak, akik most szegények és szomorúak, az egész világot fogják örökölni és hogy ez az ország mindannak a beteljesedése, amit Isten megígért.
De nem csak elmondta az embereknek, hogy mi az Isten országa, hanem meg is mutatta nekik azzal, hogy kiűzi a démonokat, felszabadítja a betegeket és megbocsátja az emberek bűneit. Végigjárta az ország összes városát, mindenféle csodákat tett és mindenki ámul. Jézus 12 segítőt választott, és egyre több ember lett a követője. Sokan szerették Jézust, de voltak olyanok is, akik nem szerették őt; a farizeusok.
Megszállottan követni akartak minden szabályt, remélve hogy imponálni tudnak Istennek, hogy visszaadja a királyságukat, mert az akkori izraeliták a Római Birodalom alatt éltek, amelyet pogányok, vagyis nem izraelita emberek irányítottak. A farizeusok pedig azt remélték, hogy visszahozhatják Izrael királyságát. Jézus királysága azonban úgy tűnt, hogy valami másról szólt.
Nem tetszett nekik hogy Jézus a bűnösökkel lógott együtt, megbocsátotta mások bűneit, befogadta a pogányokat, azt mondta nekik, hogy fizessenek adót Rómának, és megkérdőjelezte a hatalmukat. Ezért úgy gondolták, hogy Jézus nem az igazi Messiás.
De aztán egy nap, egy hegy tetején Jézus átváltozott mások szeme előtt, majd megjelentek mellette Mózes és Illés, az Ószövetség nagy, fontos személyiségei. Amikor tehát Jézus belépett Jeruzsálembe, a legfontosabb városba, ahol a templom volt, úgy fogadták, mint egy királyt. Az emberek pálmaágakat lengettek, és még imádták is Jézust, ami a farizeusokat nagyon felbosszantotta. Mindenki tudja, hogy csak Istent szabad imádni, tehát ha Jézus elfogadja az imádatot, akkor vagy Ő Isten, vagy pedig istenkáromló, és azt hiszem, tudjátok, hogy a farizeusok melyik mellett döntöttek.
Ezért összeesküdtek Jézus ellen. Jézus ezt előre látta, ezért összehívta az összes tanítványát egy utolsó vacsorára. Kenyeret és bort vett, majd azt mondta, hogy a kenyér az ő teste, a bor pedig az ő vére, és ezt kell elfogyasztaniuk az ő emlékére. Új szövetséget kötött, bűnbocsánatot ígért és azt mondta, hogy az egyik tanítványa el fogja árulni őt. És valóban, ez az egyik elárulta Jézust azzal, hogy segített az összeesküvőkenk letartóztatni őt. Azért tette, mert fizetést kapott érte. A többi tanítvány közül néhányan megpróbáltak ellenállni, de Jézus azt mondta nekik, hogy ne tegyék ezt, mert ennek az egésznek meg kell történnie.
Jézust átadták a római katonáknak, akiket Poncius Pilátus vezetett és akik keresztre feszítették. Miután Jézus meghalt, sötétség támadt, és az egyik katona így szólt: “Lehet, hogy most feszítettük keresztre Isten Fiát? Azt hiszem, volt erről egy prófécia.”
Tehát Jézus teljesen meg tudta volna akadályozni, hogy ez megtörténjen, miért nem tette? Nos, talán emlékeztek rá, hogy minden Isteni próbálkozás folyamatosan kudarcot vallott, mert az emberek folyamatosan vétkeztek. Jézus volt az egyetlen, aki nem vétkezett, ezért áldozatot hozott a bűnért, hogy megoldja a bűn problémáját. És az emberek rájöttek, hogy Jézus valóban a Messiás avagy a Krisztus. Jézust egy sírba temették. A harmadik napon néhány asszony elment, hogy meglátogassa a sírt, de üresen találták azt.
Ekkor Jézus élve jelent meg az asszonyoknak… Aztán Jézus élve jelent meg a tanítványoknak is. Tamás először kételkedett, de aztán hitt amikor rájött, hogy Jézus Isten. Így mindannyian imádták Jézust, mert rájöttek, hogy Jézus a kiválasztott, aki legyőzte a Sátánt. Azzal győzte le a Sátánt, hogy legyőzte az elmúlást, amikor feltámadt a halálból. És Jézus halat evett, hogy bizonyítsa, hogy a feltámadása fizikai volt.
Ezután Jézus a végső tanítást tartotta nekik, elmagyarázva, hogy az összes szentírás róla szól. Azért tette ezt, hogy felkészítse őket az egyház építésére. De a szentírásban nem úgy volt hogy Jézus akkor fogja elkezdeni felépíteni az országát? Nos, Jézus azt mondta, hogy nem az ő dolguk, hogy tudják, mikor fog ez megtörténni, de egyelőre az egyház az ország, majd megparancsolta nekik, hogy kereszteljék meg az embereket az egész világon és térítsenek meg minden nemzetet. És ezzel Jézus felment a mennybe, de megígérte, hogy egy napon visszatér.
Elküldte a Szentlelket, hogy felhatalmazza őket az egyház építésére. Jézus tehát most a mennyben van, de nem úgy, mintha elment volna. A mennyből uralkodik az országa felett az egyházon keresztül. És amikor visszajön, lehozza a mennyet a földre, hogy megváltsa azt. Ő mindenkit fel fog támasztani a halálból az ítéletnapon.
Végleg a pokolba fogja taszítani a Sátánt, és még a halált is a pokolba fogja taszítani, hogy az többé ne létezzen. És ha ez megtörténik majd, végre újra ehetünk az Élet fájáról, és örökké egy tökéletes világban élhetünk. Minden Jézusért és az Ő országáért létezik. Ő mindent le fog győzni, és minden rossz dolgot jóvá fog tenni. A kérdés az, hogy te szeretnél-e ennek a részese lenni?
Ez volt a teljes biblia története röviden és könnyen érthetően összefoglalva. Ha tetszett a cikk és szeretnél még több hasonló közérthető feldolgozást olvasni nyomj a lájkra megosztásra. Érdemes lehet elmentened későbbre is, ha újra szeretnéd majd felidézni a biblia tanulságos történetét röviden összefoglalva. Köszönöm, hogy végigolvastad. Ámen!
