A pozitív gondolkodás filozófiája trendinek számított az utóbbi néhány évtizedben, köszönhetően az olyan könyveknek, mint a „Titok”, vagy a „Gondolkodj és gazdagodj! ” című alkotások.
De vajon valóban segít ez a filozófia, hogy boldog, teljes életet éljünk? Nem minden esetben, legalábbis Osho szerint. A népszerű zen mester és spirituális vezető filozófiai képmutatásnak nevezte ezt az elméletet.
Miért nem segít a pozitív gondolkodás?
Arra a kérdésre, hogy mit gondol a pozitív gondolkodás hatásairól, Osho elmondta, hogy szerinte ez a filozófia többet árt, mint használ, mert ezáltal tagadjuk a valóságot, és nem vagyunk őszinték önmagunkkal.
„A pozitív gondolkodás filozófiájának az a hatása, hogy nem vagyunk őszinték és becsületesek önmagunkkal. Ez azt jelenti, hogy tagadjuk az élet valóságát. Megtévesztjük önmagunkat, és másokat is. ”
A pozitív gondolkodás egy olyan hazugság, amellyel az ezt alkalmazók semmi többet nem adtak hozzá az emberi gondolkodáshoz. Sok témába vágó könyvvel megtöltötték az emberek fejét ezzel az abszurd gondolattal. És ez a hazugság különösen a középszerű emberek gondolkodásában vert gyökeret.
A fél igazság sokkalta veszélyesebb, mint egy teljes hazugság
Osho azt mondja, hogy ha arra kényszerítjük önmagunkat, hogy rendszeresen pozitívan gondolkodjunk, nem teszünk egyebet, mint tagadjuk a valóságot, és ez a tagadás ellenünk fordul.
Ha azt kérdezed tőlem, ellenzem-e a pozitív gondolkodást, a válaszom igen, mert ellenzem a negatív gondolkodást is. Mindkettőt ellenzem, mert bármelyiket is választanám ezek közül, azt jelentené, hogy csupán az igazság felét fogadom el, míg a másik felét figyelmen kívül hagyom, vagy tagadom.
Érdemes szem előtt tartani:
„A félig elmondott igazság veszélyesebb, mint egy egész hazugság. Ennek oka az, hogy a hazugságot előbb vagy utóbb felfedezik. Mégis meddig maradhat rejtve előled? Az ilyen hazugság olyan, akár a kártyavár, amelyet már az első erősebb széllökés elpusztít.
A féligazság hihetetlenül veszélyes. Megtörténhet, hogy soha nem ismered fel, és majd, ez a teljes igazság. A hazugság csak hazugság, de a féligazság a valódi probléma, mert ez a legfőbb igazság képében tetszeleghet. És az emberek nagyon sűrűn beleesnek ebbe a csapdába.
Osho így fogalmazott:
„A rossz gondolatokat és érzelmeket szabadjára kell engedni, nem pedig elrejteni a pozitív gondolatok mögé. Meg kell teremtened egy olyan tudatosságot, ami se nem pozitív, se nem negatív. Ez lesz a valódi, tiszta tudatosság. A legjobb és legtermészetesebb életet ezen a tiszta tudatosságon keresztül élhetjük.
Nem kedveled ezt vagy azt a személyt, nem kedveled önmagadat. Mindez a „szemét” összegyűl a tudatalattidban, és a felszínen egy képmutató ember leszel, aki bárkit és bármit képes szeretni, és azt mondogatja, hogy a szeretet a boldogság kulcsa. Ezzel nem csak másokat tévesztesz meg, de ha elég hosszú ideig folytatod, akkor önmagadat is becsapod. Ez pedig nem változás, csak időpazarlás, és az így elvesztegetett időt soha nem kaphatod vissza.
A pozitív gondolkodás egyszerűen a képmutatás filozófiája. Arra tanít, hogy énekelni próbálj, amikor a legszívesebben sírva fakadnál, de az elnyomott könnyek valamikor a felszínre törnek majd. Az elfojtásnak is vannak korlátai. Az a dal, amit akkor énekelsz, amikor sírni volna kedved, nem jelent semmit, mert nem a szívedben született. ”
filantropikum
