Tanulj mint egy zseni! Ezek a legjobb tanulási technikák

A világ, amelyben élünk, folyamatosan fejlődik, és minden évben új tudományágak és készségek jelennek meg. Mivel oly sok mindent kell megtanulni, és oly kevés az idő, a megfelelő tanulási technikák használata elengedhetetlen manapság.

De a legtöbb dolog, amit az iskolában a tanulásról mondtak, az 100%-ban téves.
Valójában a kutatások azt mutatják, hogy az egyetemisták által alkalmazott legtöbb tanulási technika teljesen hatástalan!

Ugyanez a világot átfogó kutatás felvázolt néhány tanulási stílust, amely valóban hasznos. Ezért ebben a cikkben ezeket a módszereket és néhány másikat fogok elmagyarázni, amelyek nekem beváltak a különböző készségek elsajátításában.

A cikk végére tisztában leszel az összes tanulási stílussal, amelyre szükséged van ahhoz, hogy BÁRMIT hatékonyan megtanulhass….

A legjobb tanulási technikák

A legtöbb ember az olyan alapvető tanulási technikákat választja, mint az olvasás és a kiemelés. De mi lenne, ha azt mondanám, hogy mindkettő haszontalan?
Tudod, az elmédnek ennél sokkal többre van szüksége az információk megőrzéséhez. Nézzük, a legjobb tanulási technikák, a kutatások alapján…

1. Elosztott gyakorlás

Emlékszel a főiskolán, amikor volt egy nagy dolgozatod, és egész éjjel gyakoroltál, csak hogy átmenj rajta? Nos, nagy az esélye, hogy a vizsga utáni reggel már a felére sem emlékeztél annak, amit tanultál.

Ez ugyan jól működhet egy olyan környezetben, ahol az egyetlen célod lehet, hogy átmenj a vizsgán. De ez trükkössé válik, amikor egy készséget próbálsz megtanulni.

Mert egy készséget nem lehet csak úgy magolni… idő kell ahhoz, hogy tökéletesítsd azt a készséget, amit meg akarsz tanulni, legyen szó sportról vagy hangszeren való játékról.

Itt jön a képbe az elosztott gyakorlás. Ennél a tanulási technikánál úgy kell elosztani a tanulási alkalmakat, hogy hosszú idő teljen el, mielőtt újra elkezdenéd a tanulást/gyakorlást.

Talán azt kérdezed; mennyi időt kell várnom, mielőtt folytatnám a tanulást?
Nos, minimum egy 1 többnek kell lennie, hogy jól működjön. Tehát, ha hegedülni tanulsz, akkor a foglalkozásokat tarthatod váltakozó napokon.

Ez azért működik, mert átkapcsolja az elmédet a koncentrált gondolkodásmódról a diffúz gondolkodásmódra. A koncentrált módban aktívan tanulsz (azaz hegedülsz). A diffúz módban viszont a következő foglalkozásig vársz, és azon gondolkozol, hogy mit tanultál az előzőn, hogyan működött, és milyen hibákat követtél el.

2. Tesztelés

Még a főiskolán volt egy professzorom, akit mindenki utált az osztályban. És miért is ne utálták volna; minden második héten tesztet iratott! Tudod miért?
Az osztály összességében a legmagasabb pontszámot érte el a tárgyából. Ez a gyakorló tesztelés ereje.

Ennél a módszernél szándékosan félreteszed a gyakorlóórákat vagy a tananyagot, és kihívás elé állítod magad, hogy segítség nélkül felidézd, amit tanultál.

A gyakorló tesztelés egyik érdekessége, hogy a tényleges vizsgán gyakran rosszul fogsz teljesíteni. De ha egyszer elköveted ezt a hibát, könnyebb kijavítani és emlékezni rá.

Sokan megijednek attól, hogy próbára tegyék magukat, mert félnek, hogy kiderülnek a gyengeségeik.
Pedig ez a gyakorlati tesztelés lényege; hogy rávilágítson a gyenge pontjainkra, és így tudni fogjuk hogy min kell még dolgoznunk.

A gyakorló tesztelés emellett lehetővé teszi, hogy a rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába legyen.

Nem kell azonban tényleges tesztet csinálni hozzá. Attól függően, hogy mit próbálsz megtanulni, állítsd kihívás elé magad, próbálj meg felidézni minnél többet abból amit tanultál.

Tartsd számon a teljesítményedet ezekben a tesztekben, és próbálj meg versenyezni saját magaddal, ha nincsenek körülötted mások akik hasonló dolgot tanulnának. Ne feledd, a legnagyobb riválisod te vagy.

3. Váltott gyakorlás/tanulás

Ez az egyik legérdekesebb tanulási technika számomra… részben azért, mert okot ad arra, hogy egyszerre két dolgot tanuljak. A váltott gyakorlás során felváltva ismételsz vagy gyakorolsz valamit.

Tegyük fel, hogy franciául tanulsz beszélni. Egy adott napon nem fogod ezt a készséget egyszerre gyakorolni.
Ehelyett tanulsz egy kicsit franciául, majd eltereled a figyelmedet valamilyen más dologra, mielőtt visszatérnél a francia nyelvtanuláshoz.

Az elosztott gyakorlás módszeréhez hasonlóan ez a technika is lehetővé teszi, hogy a koncentrált és a szétszórt gondolkodásmód között válts.
Az váltott tanulási technika azonban egy másik előnnyel is jár; megnehezíti a dolgok megjegyzését és gyakorlását.

És mint tudjuk, hogy minél nehezebbé teszed a gyakorlásodat, annál hatékonyabban fogsz tanulni.

4. Önmagyarázás

Eddig tárgyaltunk néhány hasznos technikát, amelyek szinte minden tanulási típusban működnek. Az önmagyarázás, bár nem annyira univerzális módszer, mégis ígéretes eredményeket mutat.

Ennél a technikánál elmagyarázod magadnak, hogy mit akarsz megtanulni. Ez inkább akkor alkalmazható, ha tudományos vagy elméleti anyagot tanulunk.

Az önmagyarázók ugyanúgy tanítják magukat, mint egy tanár. Ha például a könyvelést próbálod megtanulni a vállalkozásod számára, vagy különböző marketingtechnikákon dolgozol, próbáld meg elmagyarázni magadnak, hogyan és miért működnek.

Nem szabad aggódnod azon, hogy a magyarázataidnak sok értelme van-e vagy sem. Valószínűleg azt sem fogod tudni, hogy hová akarsz kilyukadni, amikor elkezdesz magyarázkodni.

De ahogy magyarázol, olyan részleteket és fogalmakat fogsz felfedezni, amelyekről nem is tudtál, hogy léteznek. Ez a módszer különösen hasznos a mélyen gondolkodók és a fogalmakat tanulók számára.

5. Kidolgozó kérdezés

Ez az önmagyarázathoz hasonló tanulási stílus. Ennélfogva jobban alkalmazható az elméleti tanulásban is.

Ezzel a módszernél következetesen megkérdőjelezed magad tanulás közben. Tehát, ha egy bizonyos technikába vagy megoldásba botlasz, olyan kérdéseket teszel fel magadnak, mint például “miért?”, és megpróbálod megmagyarázni magadnak a választ.

Az előző példában, ahol a számvitelt próbáltad megtanulni, olyan kérdéseket tehetsz fel, mint például: “miért nyereséges az XYZ üzletág?”, és magyarázd meg a számviteli ismereteiddel.

Ennek a módszernek nagy hátránya, hogy sok időt emészt fel. Ettől függetlenül hasznos azok számára, akiknek megvan.

6. Visszakeresési gyakorlat

A Learning Scientists által kidolgozott módszer, a Retrieval Practice (Visszaszerző gyakorlat) hasonlít a listán szereplő sok más technikához. Azonban külön helyet foglal el a listánkon, mert elsősorban arra az időre koncentrál, amikor valójában nem tanulsz.

Engedd meg, hogy megmagyarázzam:
A visszakeresési gyakorlatban a tanulás után próbálod felidézni a tanultakat. Ez kihívás elé állítja az elmédet, hogy visszanyerjen minden olyan információt, ami a témával kapcsolatban megvan, tényleges gyakorló- vagy tesztkörnyezet nélkül.

A visszakeresési gyakorlat jó képet ad arról, hogyan viselkednél, ha egy valós életbeli forgatókönyvben kellene használnod a tudásodat.

A személyre szabott “mix” létrehozása és bővítése

Ha túlságosan egy technikára korlátozod magad, az sok problémát okozhat.

Miért? Túl merevvé válik a tanuláshoz való hozzáállásod. Tudod, a sikeres emberek karaktere képlékeny. Megtanulnak alkalmazkodni és formálódni aszerint, hogy mire van szükségük.

Attól függően, hogy mit akarsz megtanulni, különböző tanulási stílusokat kell alkalmaznod. Ehhez alkalmazkodóképesnek kell lenned ahhoz, hogy megközelítsd ezeket a módszereket.

Tehát először is értsd meg, hogy milyen tanulási stílusok működnek nálad – ez a te “keveréked”. Utána pedig mérd fel, hogy mely tanulási technikákkal kell dolgoznod, és próbáld meg apránként kibővíteni.

Hasznosnak találtad ezt a cikket? Érdemes lehet elmentened magadnak későbbre, hogy fel tudd idézni ezeket a módszereket, ha újra szükséged lenne rájuk.

facts




Share on pinterest
Pinterest
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn