Rengeteg ember úgy gondolja, hogy a barna cukor egészségesebb, mint a fehér, de ez egyáltalán nem így van. Mindkettő ugyanolyan káros, ha folyamatosan és nagy mértékben fogyasztják őket.
Miből állnak?
A fehér cukor csak cukorkristályokból van, a barna cukor azonban emellett még melaszt is tartalmaz. A barna cukor átlagosan 10% melasz tartalommal rendelkezik, amely cukornádból vagy cukorrépából származik.
Előállítás
A barna cukor egykor az a cukor volt, amely nem esett át teljes finomítási folyamaton, úgynevezett „nyers cukor” maradt. Ma már a barna cukor az a teljes mennyiségben finomított cukor, amelyhez melaszt adnak.
A fehér cukrot cukorrépából és cukornádból is elő lehet állítani. Immerziós eljárással szirup keletkezik a növény kioldódott cukortartalmából. Majd a kristályokat kiválasztják a folyadékból és vízben oldják. Aktivált szénnel vagy ioncserélő gyantával megkötik a színét, ezután a keveréket felforralják, lehűtik, centrifugálják, és forró levegőn szárítják.
Fehér cukor kalóriatartalma: 387 kcal
Barna cukor kalóriatartalma: 377 kcal
A fenti ismeretekből leszűrhető, hogy a két cukorféle között egészségre gyakorolt hatásukban lényeges különbség egyáltalán nincs.
Az Európai Unió szakemberei a napi cukorfogyasztás maximumát az össz-energiabevitel 10%-ában határozták meg. Ez azt jelenti, hogy egy átlag felnőtt napi bevitele nem haladhatná meg a 200-250 kcal-t. Ez nagyjából 50 g cukrot jelent.
Ebbe természetesen az élelmiszerekhez (üdítők, pékáruk, levesek, főzelékek, szószok, stb. ) hozzáadott cukortartalmat is bele kell számolni.
Pár élelmiszer cukortartalma:
0, 5dl üdítő 56 g
1 pohár ízesített joghurt 12 g
30g csokoládé szelet 20 g
1 adag gabonapehely 8 g
4, 5dl tejeskávé 50 g
tudasfaja
