Minden mentális és pszichológiai csapda 10 percben elmagyarázva

A strucchatás: a strucchatás az, amikor figyelmen kívül hagyod a negatív információkat vagy visszajelzéseket, mint egy strucc, aki homokba dugja a fejét, például nem ellenőrzöd a bankszámládat, mert nem akarod látni, hogy mennyit költöttél. Ennek ellensúlyozására rendszeresen vizsgáld felül a helyzetet, még akkor is, ha ez kellemetlen.

Kimaradástól való félelem (FOMO): ez a döntések meghozatalának nehézségét jelenti, amely abból a félelemből fakad, hogy más lehetőségekről maradsz le. Például egyszerre három üzleti ötleten dolgozol. Tudod, hogy az egyikre összpontosítva sokkal hatékonyabb lennél, de nem akarod elveszíteni a másik kettővel kapcsolatos lehetőségeket. Ezért mindhárom ötleten tovább dolgozol, de kicsi vagy csak közepes eredményeket érsz el. Koncentrálj helyette egy dologra.

A kontraszthatás: a kontraszthatás az, amikor az egyik dolog megítélését befolyásolja, hogy nemrég valami mással találkoztál. Például egyes ingatlanügynökök szándékosan azzal kezdik, hogy egy szörnyű állapotban lévő házat mutatnak neked, mielőtt megmutatják neked a tényleges házat, amelyet el akarnak adni. A tényleges ház ehhez képest csodálatosnak tűnik, így még jobban megkedveled.

Sofőr tudás: amikor valaki tudósnak és magabiztosnak tűnik, de hiányzik belőle a valódi szakértelem egy témában. Az ilyen emberek ahhoz hasonlíthatóak, mint amikor egy papagáj megjegyez néhány mondatot, és újra és újra elismétli őket. Az ilyen emberek azonosításához tegyél fel több kérdést, mert nem fogják ismerni a részleteket.

Az Ikea-effekt: amikor valamit többre értékelsz, mert erőfeszítést tettél az elkészítésébe, például a saját magad által összeszerelt bútorokat jobban kedveled. Hogy elkerüld a munkád túlértékelését, kérj külső visszajelzést. Ez segít meglátni erőfeszítéseid valódi értékét, és objektív döntéseket hozni.

A részletesség átka: a részletesség átka az, amikor a rendkívül részletes információ akkor is meggyőzőbbnek tűnik, ha irreleváns. Például most éppen este 8:16 van. A Starbucksban ülök a sarokban egy puha, sárga fotelben. A kávé illata és a lágy zene csodálatos. Egy finom, meleg kapucsínót iszom, miközben ezt a cikket gépelem a laptopomon. Oké, most valószínűleg el tudsz képzelni engem abban a sárga fotelben ülve. Talán el is hitted volna. De az igazság az, hogy én találtam ki. Otthon ülök, és próbálok erre a cikkre koncentrálni, miközben az ötéves lányom valamiért sikítozik a másik szobában.

A reflektorfény hatás: amikor azt hiszed, hogy az emberek jobban észreveszik a megjelenésedet, a hibáidat vagy a viselkedésedet, mint ahogy valójában teszik. Hogy ezt elkerüld, emlékeztesd magad arra, hogy mások általában túlságosan magukra koncentrálnak ahhoz, hogy észrevegyék a kisebb dolgokat rajtad. Ez csökkenti a szorongást, és segít abban, hogy arra koncentrálj, amit éppen csinálsz.

A glóriahatás: a glóriahatás az, amikor a valakiről egy területen kialakult benyomásod befolyásolja a róla alkotott véleményedet más területeken. Ennek elkerülése érdekében minden helyzetet vagy döntést az objektív tényei alapján ítélj meg.

A viszonosság elve: amikor kötelességednek érzed, hogy visszaadj, ha valaki ad neked valamit. Az ilyen befolyás elkerülése érdekében ismerd fel, mikor cselekszel inkább kötelességből, mint valódi szándékból.

Önző elfogultság: amikor a sikereket magadnak tulajdonítod, a kudarcokért viszont külső tényezőket hibáztatsz. Ennek elkerülése érdekében gyakorold, hogy felelősséget vállaljon tetteiért, a jókért és a rosszakért egyaránt.

A Diderot-hatás: amikor egy új tulajdon megszerzése további vásárlásokhoz vezet. Ennek elkerülése érdekében figyelj arra, hogy egy-egy vásárlás hogyan befolyásolja a teljes költekezésedet.

A horgony hatás: amikor az első benyomás vagy egy kezdeti szituáció alakítja a későbbi gondolkodásod. Például azt gondolod, hogy egy 15000 forintos ing olcsó, mert előtte láttál egy hasonlót 60000 forintért. Az ajánlatokat és a döntéseket mindig önállóan nézd, ne csak az adott lehetőséggel összehasonlítva.

Negativitási torzítás: negativitási torzítás az, amikor a negatív eseményekre nagyobb figyelmet fordítasz, mint a pozitívakra. Ennek ellensúlyozására tudatosan tereld a figyelmed a pozitív eseményekre, és legyél hálás.

Az elsüllyedt költség tévhit: amikor valamit csak azért csinálsz tovább, mert már sokat fektettél bele. Hogy legyőzd ezt, gondolkodj el azon, hogy mi a legjobb cselekvés a mai naptól kezdve. Befektetési vagy üzleti döntéseidnek a potenciális jövőbeli megtérülésen kell alapulniuk, nem pedig a múltbeli költségeken.

A választás paradoxona: amikor a túl sok lehetőség megnehezíti a döntést. Ennek ellensúlyozására korlátozd a saját választási lehetőségeid és azokat a lehetőségeket, amelyeket másoknak adsz.

A keretezési hatás: amikor a későbbi döntéseid befolyásolja egy információ bemutatási módja. Képzeld el például, hogy az az állásinterjún azt mondják, 90% az esélye annak, hogy felvesznek. De most képzeld el, hogy az interjúztató azt mondja, hogy 10% az esélye nem vesznek fel. Mindkét kijelentés ugyanazt jelenti, de a második esetben szörnyen éreznéd magad. Mindig mérlegeld a tényeket több szempontból, mielőtt döntést hozol.

Az idők vége illúzió: amikor azt hiszed, hogy aki most vagy, az leszel örökre. Ennek ellensúlyozására fogadd el a változás gondolatát, és ismerd fel, hogy a preferenciáid és a meggyőződéseid változni fognak, és ez így van rendjén.

A Pygmalion-hatás: a Pygmalion-hatás az, amikor az önmagaddal szembeni magasabb elvárás a teljesítmény növekedéséhez vezet. Ha például azt tűzöd ki célul, hogy 3 hónapon belül eléred az egyéves célod, a teljesítménye ezáltal jelentősen megnő.

A következetesség elve azon a vágyon alapul, hogy következetesek legyünk azzal, amit korábban mondtunk vagy tettünk. Ha például azt mondod a barátaidnak, hogy tervezed, hogy elkezdesz rendszeresen edzeni, nagyobb valószínűséggel fogod tartani magad hozzá. Éppen ezért az, hogy találsz valakit, aki számon kéri rajtad, jelentősen fokozhatja a céljaid iránti elkötelezettségedet.

A tervezési tévedés: amikor alábecsülöd, hogy mennyi időbe telik valaminek a megvalósítása. Ennek elkerülése érdekében mindig adj hozzá némi plusz időt. Így jobban megtervezheted a napodat, és csökkentheted a stresszt.

Megerősítési torzítás: amikor az emberek csak olyan dolgokat vesznek észre, amelyek alátámasztják azt, amit már hisznek. Ennek elkerülése érdekében aktívan keress olyan információkat, amelyek megkérdőjelezik a nézeteid. Ez segít abban, hogy az összes tény alapján hozz döntéseket, ne csak az alapján, amit hinni szeretnél.

Az utánfutó hatás alatt lévő ember azt másolja, amit mások tesznek; például azért vesz meg egy divatos telefont, mert mindenkinek megvan, nem pedig azért, mert szüksége van rá. Ennek elkerülése érdekében kérdezd meg magadtól, hogy miért hozol egy döntést. Tényleg azt akarod, amit akarsz, vagy csak a tömeget követed?

A Dunning-Kruger-hatás az, amikor a kevesebb képességgel vagy tudással rendelkező emberek túlbecsülik a képességeiket. Ennek elkerülése érdekében, különösen fontos döntések meghozatalakor, hogy alaposan járj utána a témának.

A veszteségtől való idegenkedés az, amikor a veszteségtől való félelem jobban motivál, mint a lehetséges nyereség. Ennek leküzdésére koncentrálj arra, hogy mit nyerhetsz, ne csak arra, hogy mit veszíthetsz.

A csali hatás: ha a két lehetőség közötti véleményed megváltozik, amikor egy harmadik, kevésbé vonzó lehetőség kerül előtérbe. Ennek elkerülése érdekében értékeld az egyes lehetőségeket külön-külön. Ez segít abban, hogy azt válaszd, amit valóban szeretnél, és ne csak azt, ami összehasonlítva jobb ajánlatnak tűnik.

Az elérhetőségi torzítás az, amikor az események valószínűségét az alapján ítéljük meg, hogy mennyire könnyen emlékszünk rájuk. Ennek elkerülése érdekében keress tényleges tényeket és statisztikákat, mielőtt döntést hoznál.

Szerencsés önbizalom: amikor azt hiszed, hogy a múltbeli események befolyásolják a jövőbeli eseményeket, különösen véletlenszerű helyzetekben, például amikor azt hiszed, hogy nyerni fogsz, miután többször is elvesztettél egy pénzfeldobást. Ne feledd, hogy minden egyes esemény független, különösen a véletlenszerű forgatókönyvekben. Ez segít abban, hogy a logika, és ne hamis minták alapján hozz döntéseket.

A visszatekintő torzítás az, amikor egy esemény bekövetkezte után azt hiszed, hogy megjósoltad azt, pedig nem így volt, például egy focimeccs után azt mondod, hogy végig tudtad az eredményt.

A reaktancia előítélet az, amikor az ellenkezőjét akarod tenni annak, amit mondanak neked, mert úgy érzed, hogy a szabadságodat fenyegetik, például nem akarod bekapcsolni a biztonsági övet, csak mert egy tábla azt mondja, hogy muszáj. Ennek elkerülése érdekében figyelj arra, hogy miért előnyös az adott cselekvés a számodra, ne pedig arra, hogy ki mondja neked.

Cselekvési előítélet: ha kényszerítve érzed magad a cselekvésre, még akkor is, ha a semmittevés jobb választás lenne, például úgy érzed, hogy valamit meg kell tenned egy eseménytelen időszakban, miközben bölcsebb lenne várni. Ennek elkerülése érdekében fontold meg a türelem és a nem cselekvés előnyeit. Néha a legjobb amit tehetsz, hogy nem teszel semmit.

Túlélési elfogultság: amikor csak a nagy sikereket veszed észre, és megfeledkezel a küzdelmekről és kudarcokról, például azt gondolod, hogy a saját vállalkozás annyiból áll, hogy öltönyt kell viselni egy puccos irodában, csak azért, mert ezt látod a médiában.

Az egység elve: amikor jobban meggyőznek azok az emberek, akiket a csoportodhoz tartozónak érzel, például jobban megbízol egy termékben, ha az eladó a szülővárosodból származik. Ennek elkerülése érdekében a döntéseidet a nyers információ alapján hozd meg, ne csak aszerint, hogy ki mutatja be azt.

A zajonc-effektus: ha jobban emlékszel a befejezetlen feladatokra, mint a befejezettekre, például állandóan egy jelentésen jár az agyad, amit be kell fejezned. Hogy ezt az előnyödre fordítsd inkább és szervezd meg a holnapot már ma. Minden nap ebédidőben szánj néhány percet arra, hogy megtervezd a következő napodat.

A bámészkodó hatás az, amikor kevésbé valószínű, hogy segítesz valakinek, ha mások is jelen vannak, például nem szólalsz fel egy megbeszélésen, mert azt hiszed, hogy valaki más fog.

A kétértelműség-hatás: lényegében azt a hajlamunkat jelenti, hogy elkerüljük a nem egyértelmű döntéseket, még akkor is, ha azok jobb eredményre vezethetnek. Például amikor egy étteremben ahelyett, hogy kipróbálnál egy új ételt, amit a végén talán imádnál, inkább ugyanazt az átlagos ételt választod, amit mindig is rendeltél.

A tudás átka: ha feltételezzük, hogy mások is tudják, amit mi tudunk, ami tisztázatlan kommunikációhoz vezet. Ennek elkerülése érdekében képzeld magad a hallgatóság helyébe, és képzeld el, milyen volt, amikor még kezdő voltál.

Az átlagok illúziója: az a téves meggyőződés, hogy az átlagos számok vagy a statisztikák minden helyzetben az igazságot mutatják, például olyan helyzetekben hiszel az átlagoknak, amikor azok semmit sem jelentenek.

Az adottsági hatás: amikor valamit csak azért értékelsz többre, mert a tulajdonodban van. Például nem dobod ki a régi ruháidat annak ellenére, hogy már szakadtak és nem hordod őket, még akkor sem, ha nincs hely a polcon.




Share on pinterest
Pinterest
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn